Auschwitz – A halál residenciája

Unikalny dokument przedstawiający największy hitlerowski obóz koncentracyjny, ośrodek męczeństwa i masowej zagłady setek tysięcy więźniów 30 narodowości. Bogaty materiał fotograficzny: znakomite, słynne już artystyczne fotografie Adama Bujaka zatrzymujące w czasie echa koszmaru oraz zdjęcia archiwalne z lat funkcjonowania...

Autorzy: Adam Bujak, Teresa i Henryk Świeboccy

liczba stron: 128
obwoluta: nie
format: 235x290 mm
papier: 170 g kreda
oprawa: twarda
data wydania: 19-04-2006
ISBN: 83-60292-04-3
Zarejestruj się aby otrzymać rabat 25% na pierwsze zamówienie oraz 20% na kolejne zamówienia! Darmowa dostawa zamówień powyżej 120zł.
Dostępność: duża ilość

Unikalny dokument przedstawiający największy hitlerowski obóz koncentracyjny, ośrodek męczeństwa i masowej zagłady setek tysięcy więźniów 30 narodowości. Bogaty materiał fotograficzny: znakomite, słynne już artystyczne fotografie Adama Bujaka zatrzymujące w czasie echa koszmaru oraz zdjęcia archiwalne z lat funkcjonowania obozu przedstawiające dramatyczny los deportowanych. Fragmenty oryginalnych tekstów: wspomnienia i relacje więźniów, niemieckie dokumenty dotyczące masowej eksterminacji ludności z terenów okupowanych.

"Człapiemy po rozmokłym, gliniastym gruncie pełni strachu i u kresu sił. Dochodzimy do naszych nowych grobów, jak to nazwaliśmy nasze nowe domy. Zanim doczłapaliśmy się do nowego miejsca, ledwo zaczerpnęliśmy powietrza, już kilku z nas oberwało pałkami po głowach. Już lała się krew z rozciętych głów lub okaleczonych twarzy. To jest pierwsze przywitanie nowo przybyłych. Wszyscy są oszołomieni i rozglądają się, dokąd to ich zaprowadzono. Zaraz informują nas, że oto mamy próbkę życia obozowego. Panuje tutaj żelazna dyscyplina. Tutaj znajdujemy się w obozie śmierci. Jest to martwa wyspa. Człowiek nie przybywa tutaj, aby żyć, lecz aby wcześniej czy później znaleźć swą śmierć. Tu nie ma miejsca dla życia. Jest to rezydencja śmierci..." - z odnalezionego po wyzwoleniu na terenie byłego obozu rękopisu więźnia, Żyda Załmena Gradowskiego

Wersja węgierska

Történelmi bevezetés

A Szerkesztőségtől

Fotók

Náci politika a megszállt Lengyelországban

Közvetlenül Lengyelország német lerohanása után a hitleri politika még nem koncentrált a zsidók fizikai megsemmisítésének tervére. A zsidókérdés megoldására különböző módszereket javasoltak, többek között az áttelepítést. Viszont megkezdődött az un. „új rend” bevezetése, amelynek a célja az volt, hogy a lengyel népességet teljes mértékben a német érdekeknek és belpolitikának rendeljék alá.

A nácik eldöntötték, hogy elsősorban azokat kell eltávolítani, akiket a legveszélyesebbnek, legkevésbé kívánatosnak és a legfeleslegesebbnek tartottak, nevezetesen az értelmiséget. Ezért Lengyelországban a tömeges letartoztatások áldozataivá főleg azok az emberek váltak, akik a politikai, kulturális és társadalmi élet színe-javát alkották, és akiket az ellenállási mozgalom szervezetének létrehozásával gyanúsítottak. 

Még Lengyelország lerohanása előtt a nácik elkészítették a letartóztatandó lengyelek neveit tartalmazó különleges listákat. 1939 novemberében a Gestapo őrizetbe vette a krakkói egyetemek professzorainak többségét és a sachsenhauseni koncentrációs táborba szállította őket. 1939 szeptembere és 1940 áprilisa között a lengyel értelmiség elpusztítására szervezett akció során Piaśnica Wielka-ban kb. 12 000 embert végeztek ki Pomorze Gdańskie területéről. 1940-ben a Főkormányzóságban a hitleri erők végrehajtották az „AB”-fedőnevű akciót, amelynek keretében a lengyel értelmiség több ezer képviselőjét letartoztatták, majd vagy koncentrációs táborba küldték, vagy kivégezték őket. 

1940. október 2.-án Hitler kijelentette, hogy: „A lengyel értelmiség összes képviselőjét ki kell irtani. Ez keményen hangzik, de ez az élet törvénye”. 6 Hasonlóan nyilatkozott az összes koncentrációs és megsemmisítő tábor főparancsnoka, Reichsführer SS Heinrich Himmler is: „... a legfontosabb feladatunk az, hogy az összes lengyel vezetőt derítsük fel, [...] hogy el tudjuk őket pusztítani. [...] Minden lengyel szakértelmet felhasználunk hadi iparunkban. Utána pedig az összes lengyel eltűnik a földről”. 7

A lengyelországi terror, melyhez a nyugat-európai országokban megvalósítottat nem lehet hasonlítani, a megszállás kezdetétől tartott és idővel egyre csak fokozódott. Egyrészt ez volt a németek reakciója a lengyel ellenállási mozgalom tevékenységére, másrészt a németszovjet háború kitörése után a keleti frontra lengyel területeken át vezettek az ellátási vonalak. Ezért a hitleri hatalom a maximális biztonságot akarta garantálni, amelynek következménye az erőszak már addig is hatalmas apparátusának további növelése volt.

A kormányzó, Hans Frank így jellemezte a saját politikáját: „Prágában például nagy piros plakátokat

ragasztottak ki, amelyeken azt lehetett olvasni, hogy ma agyonlőttek hét csehet. Azt mondtam magamban, ha én minden alkalommal hét lengyel kivégzéséről szóló plakátokat akarnék kiragasztatni, akkor a plakátokhoz szükséges papír mennyisége miatt elfogynának a lengyel erdők” 8. Sajnos, ebben a pöffeszkedő mondatban sok igazság volt.

 

Auschwitz keletkezése

Az auschwitzi tábor létrehozása a német megszállók fent leírt tervein alapult. A tábort az SS alapította meg 1940 tavaszán koncentrációs táborként, amelynek a jellege a hitleri Németország területén már működő táborokétól nem tér el. Létrehozásának közvetlen oka a lengyelek tömeges letartóztatása volt, amely a már létező börtönök túlzsúfoltságához vezetett. Ekkor a német rendőri hatóság azt javasolta, hogy olyan tábort hozzanak létre, ahol az őrizetbe vett emberek elférnek.

A megfelelő hely megkeresésére különleges bizottságok alakultak. Végül egy 20 épületből álló laktanyát választottak, amely egy kis lengyel város, Oświęcim területén helyezkedett el. A megszállás első heteiben a várost a III. Birodalomhoz csatolták, az Oświęcim nevet pedig Auschwitzra változtatták. Az ott alapított tábor a Konzentrationslager Auschwitz nevet kapta.

A Gestapo 1940 július 14-én indította a táborba az első szállítmányt, amely 728 politikai fogolyból állt. Ezek a tarnówi börtönből odaszállított lengyelek voltak, közöttük tízegynéhány lengyel zsidó. 

A laktanya a város sűrűn beépített területein kívül esett, így könnyen elszigetelhető volt a külvilágtól,

ráadásul megfelelő kommunikációs összekötetésben volt számos lengyel várossal és közeli határátkelőhellyel is. E tényezők miatt a nácik hatalmas kiterjedésű táborrá építették ki. 1941 közepétől lengyeleken kívül más nemzetiségű foglyokat is szállítottak oda a többi megszállt ország területeiről, többek között orosz hadifoglyokat, cseheket, jugoszlávokat, franciákat. A szállítmányokban zsidók is voltak, akiket a különböző, megszállt országok népe elleni akciókban tartoztattak le. Például a lengyel értelmesség képviselőivel együtt a zsidó származású ügyvédeket vagy orvosokat is a táborba vitték.

 

A zsidók tömeges megsemmisítésének központja

Auschwitz, amellett hogy még mindig fenntartotta a koncentrációs tábor jellegét, 1942-től egy másik párhuzamos funkciót is kapott. Nevezetesen az európai zsidók azonnali, tömeges megsemmisítésének egyik központjává vált. 

A deportált, kiirtásra szánt zsidók többségét becsapták. A német hatóság általában új letelepedési

helyet és munkát ígért nekik. A rendeletek szerint 50 kilónál nem nehezebb poggyászuk lehetett. Ezért a zsidók vittek magukkal ruhát, élelmiszert, személyes használati tárgyakat, de gyakran háztartási felszerelést – ágyneműt, edényeket, szőnyegeket, illetve munkaeszközöket is, például az orvosok orvosi felszerelésüket, gyógyszert, stb. A deportált zsidóknak nem volt szabad sem ékszereket sem nagyobb összegű pénzt magukkal vinniük. Ennek ellenére gyakran előfordult, hogy sokan, ha mégis maradt valami vagyonuk, próbálták azt elrejteni és átcsempészni ruhájukban vagy poggyászukban. Amikor a vonatok a kijelölt mellékvágányokra és rakodókra érkeztek, az embereknek azt parancsolták, hogy hagyják ott a csomagjaikat.

A többi haláltáborokba, mint Ner menti Chełmno (Kulmhof), Treblinka, Bełżec, Sobibor vagy Majdanek – a nácik a zsidókat hasonló módon deportálták.

 

Opinie o produkcie (0)

Imię i nazwisko:
do góry

Zamknij X W ramach naszego serwisu stosujemy pliki cookies. Korzystanie ze strony bez zmiany ustawień dotyczących cookies oznacza, że będą one zamieszczane w Państwa urządzeniu końcowym.

Pokaż pełną wersję strony
Sklep internetowy Shoper.pl